Videók
Mit jelent az alsó gépállás a filmkészítésben?
Ez a témakör az alsó gépállású felvételek filmes alkalmazását mutatja be azzal együtt, hogyan hangsúlyozzák ezek a felvételek az erőviszonyokat és a sebezhetőséget. Bemutatjuk, hogyan használják az alsó gépállást legendás filmekben.
Mit kell tudni az alsó gépállású felvételekről?
A World Wrestling Federation stábjai szerették André the Giantot a lehető legalsóbb kameraállásból filmezni, hogy magasabbnak tűnjön. A profi pankráció legendája 224 centiméter magas volt, de a kamerás stábok csupán segítettek abban, hogy a WWF (és André sok rajongója) megkapja, amiért fizetett.
Az alsó gépállású felvételek nagyobbnak, szélesebbnek, magasabbnak és közelebbinek mutatják a szereplőt. Ez ugyanaz az érzékekre ható trükk, mint amelyet a filmkészítők használnak lépten-nyomon arra, hogy a szörnyeket ijesztőbbnek, a hősöket (vagy a gonosztevőket) erőteljesebbnek, az áldozatokat pedig még sebezhetőbbnek láttassák.
Mit nevezünk alsó gépállású felvételnek?
Az alsó gépállású felvétel olyan filmfelvétel, amelyet a kamera az átlagos szemmagasság alá helyezve, felfelé irányítva vesz fel. Az alsó gépállású nézőpontokat totálokkal, félalakos totálokkal és közelikkel, valamint a legtöbb szokásos filmes beállítással együtt is lehet használni.
Ezeket a felvételeket jellemzően körülbelül 45 fokos szögből készítik, de elkészíthetők a szereplő szemvonalától mindössze néhány centiméterrel lejjebbről, vagy egészen a talajszintről is. A térdvonal alól készített alsó gépállású felvételt szuperalsó gépállású felvételnek nevezik.
A rendezők arra használják a kameraállásokat – a filmvágással együtt –, hogy finom (vagy kevésbé finom) pszichológiai ösztönzést adjanak ahhoz, ahogyan a szereplőiket látjuk. Az alsó gépállású felvételek előre befolyásolhatják azt, hogy gyengének vagy erősnek, dominánsnak vagy sebezhetőnek érezzük-e a szereplőket.
A tekintély ábrázolása alsó gépállású felvételekkel
A filmesek a legtöbb esetben arra használják az alsó gépállású nézőpontokat, hogy dominánsabbnak mutassák az erőviszonyok meghatározó szereplőit, azaz hogy magasabbnak, nagyobbnak, erősebbnek, hatalmasabbnak vagy félelmetesebbnek láttassák a hőst, a gonosztevőt vagy a szörnyet.
Titokzatos éjszakai rémek
Az alsó gépállású felvételek hatásosságának megértéséhez nézzük először King Kongot, amint 1933-ban megmássza az Empire State Buildinget, vagy Godzillát, amint 1954-ben letapossa Tokió utcáit. Ezek a tudományos-fantasztikus klasszikusok óriási hatást gyakoroltak számos rendezőre. Közéjük tartozik például Steven Spielberg, aki fontos mintának tekintette Godzillát a Jurassic Park és a Cápa című film fényképezéséhez (a filmet Martin Scorsese és Tim Burton is inspirációként említette).
Visszatekinthetünk még korábbra is, egészen a Nosferatu című filmig (1922). Az ebben a német horrormesterműben, majd később A láthatatlan ember (1933) című filmben alkalmazott alsó kameraállások hozzájárultak a Drakula és a Frankenstein (1931), A farkasember (1941), A fekete lagúna szörnye (1954) és a Múmia (1959) című film, valamint az összes későbbi szörnyfilm vizuális mintájának megteremtéséhez.
Ez a minta közvetlenül elvezet a modern horrorfilmekhez, amelyekben az emberi szörnyeket (például a pszichopatákat és a sorozatgyilkosokat) szinte mindig alsó gépállásból mutatják. (Ez pedig szerencsés módon kettős hatást fejt ki, hiszen azzal a további előnnyel is jár, hogy még sebezhetőbbnek érezteti a közönséget – lásd lentebb.)
Hősök és gonosztevők
Nem véletlen, hogy a Star Wars IV. – Egy új remény című epizódban úgy látjuk először Darth Vadert, hogy a Halálcsillag folyosóin vonul, miközben meglehetősen alulnézetből veszi a kamera. A jelmezzel és a hanggal már megteremtett fenyegető jelenlét betetőzéseként az alsó gépállás még dominánsabbá és félelmetesebbé teszi Darth Vadert. Ez a beállítás valójában annyira szerves része Darth Vader karakterének, hogy következetesen megjelenik a Star Wars-franchise összes epizódjában.
Mivel az alsó gépállások lényege az erőviszonyok érzékeltetése, természetes, hogy rengeteg ilyet találunk akciófilmekben, amelyek telis-tele vannak harci jelenetekkel és csatákkal. Különösen igaz ez akkor, ha olyan kiemelkedő hősök szerepelnek bennük, mint a Gladiátor, a Rettenthetetlen vagy Rambo. Legyen szó Supermanről, Wonder Womanről, a Fekete Párducról vagy a Marvel-moziverzum változatos szereplőgárdájáról, hozzá vagyunk szokva ahhoz, hogy a szó szoros értelmében emberfelettinek lássuk a szuperhősöket.
Christopher Nolan a feje tetejére állítja a nézők elvárásait azzal, hogy szó szerint igazi Jokert húz elő a pakliból, amikor szuperhősökhöz méltó bánásmódban részesít egy gonosztevőt A sötét lovag című filmben. Nolan egy sor szuperalsó gépállású felvétellel szinte Batmanhez mérhető erővel ruházza fel Jokert. Amikor például felborul a meneküléshez használt nyerges vontatója, ő lövöldözve mászik ki belőle, vagyis nemcsak őrültnek, hanem szinte legyőzhetetlennek tűnik.
Alsó gépállású felvételekkel a sebezhetőség is kifejezhető
A hatalom másik oldala a sebezhetőség. Az alsó gépállású felvételek meglepően sokoldalúak, és ugyanolyan hatékonyan tudják az áldozat szemszögéből ábrázolni a történéseket, így gyakorlatilag a helyükbe kerülünk.
„Igenis, uram!”
Egy másik Joker sokkal sebezhetőbb az Acéllövedék című filmben, mint közlegény. Joker egy kiképzőtiszt teljes figyelmét élvezi a tengerészgyalogosok alapkiképzésén. A színész R. Lee Ermey (aki korábban maga is az Egyesült Államok tengerészgyalogságának kiképzőtisztje volt) azzal szerzett hírnevet, hogy rendkívül élethűen alakította a bántalmazó Hartman törzsőrmestert. További segítséget is kapott Stanley Kubrick stábjától, habár nem igazán volt rá szüksége. A kamera egyre mélyebbre ereszkedik, és alulról veszi Hartmant, amint a szerencsétlen újonc fölé magasodik, miközben Joker (Matthew Modine) hátrébb húzódik.
A filmekben ábrázolt sebezhetőség rendkívül drámai lehet, és az alsó gépállású felvételek segítenek kiemelni ezt a drámaiságot. Elképzelhető, hogy a szereplő egy potenciális áldozat, aki nagy veszélyben van, mint minden horrorfilmben. Lehet szó tényleges áldozatról is, ahogy az minden háborús filmben előfordul. (Azokban a monumentális harci jelenetekben és csatákban minden győztes hős vagy szuperhős mellett valakinek veszítenie kell.) Akárki kerülhet egy erőviszony rossz oldalára.
Szerepcsere
A gyerekekről gyakran az a kép él bennünk, hogy mindig védtelenek. Elvégre életük első szakaszát azzal töltik, hogy mindenre felnéznek. Aligha meglepő, hogy egy róluk szóló film tele van alsó gépállásokkal. Ha úgy vesszük, a gyerekközpontú filmek (köztük a Matilda vagy a Holdfény királyság) operatőri munkája gyakran kiemeli a felnőtteket a képkivágásban, hogy még jobban eltúlozza ezt a perspektívát.
John Hughes felrúgta ezeket a konvenciókat a Reszkessetek, betörők! című filmmel. Kevin McCallistert véletlenül otthon felejtik, amikor a családja karácsonykor Párizsba utazik nyaralni, így neki kell megvédenie chicagói házukat két aljas (bár igencsak ügyetlen) betörőtől. A film váltogatja és kombinálja a kameraállásokat, hogy kövesse hosszan tartó párharcuk fordulatait. Noha végül Kevin és a találékony csapdái győzedelmeskednek, számos olyan alsó gépállásból készült snitt szerepel a filmben, amelyben Harry és Marv szorult helyzetbe hozzák őt, és fenyegetően (habár felettébb ostobán) tornyosulnak fölé.
A kameraállások (felsők vagy alsók) nem feltétlenül kényszerítik a karaktert egy adott szerepbe. A Trónok harca című sorozatban rendszeresen váltanak a kameraállások a főbb szereplőknél, attól függően, hogy éppen miként alakul a hatalmi viszonyokban elfoglalt helyük. A Totál szívás című sorozat kezdetben következetesen alsó kameraállású snitteket használt, hogy gyengének és halálosan betegnek ábrázolja Walter White-ot. Ahogy a történet íve kibontakozott, a kameraállások egyre magasabbra kerültek, ezáltal White erős és meghatározó szereplővé vált.
Az alsó gépállású felvételek emellett nem csak a szereplőkre korlátozódnak. Hatásosan alkalmazhatók helyszínekhez is bemutatóbeállításokként vagy a kívánt hangulat megteremtésére. Gondoljunk például a Psycho című filmben szereplő hatalmas Bates‑kastélyra. A kastély alsó gépállású, nagy látószögű felvételeken történő gyakori ábrázolása önálló karakterré tette az épületet, és már a fizikai helyszín megteremtése közben is baljós alaphangulatot adott a filmnek. (Ez a hátborzongató hangulat olyan hatásos volt, hogy a Bates Motel című tévésorozatban újra megidézték.)
Mennyire lehet lent az alsó gépállás?
Néhány rendező híres az alsó és a szuperalsó gépállású felvételeiről.
Quentin Tarantinónak szinte védjegyévé vált a csomagtartóból filmezett nézőpont: legyen szó Vincentről és Julesról, amint a fegyvereikért nyúlnak a csomagtartóba (Ponyvaregény), vagy épp olyasvalakiről, aki valóban a csomagtartóból néz fel a főszereplőkre (Kutyaszorítóban).
Michael Bay olyan egyedi változatát találta ki az alsó gépállású felvételeknek, hogy azt róla nevezték el. A „Michael Bay 360 Shot” (amely először a Bad boys – Mire jók a rosszfiúk? című filmben tűnt fel) egy lassú, alsóbb gépállásból felvett körkörös kameramozgás. Rendszerint egybeesik a Szent ég! felkiáltással, amikor is a szereplők hirtelen ráébrednek, hogy túl nagy pácban vannak.
Ám az valószínű, hogy Orson Welles marad továbbra is az alsó gépállású felvételek mestere. A gonosz érintése és A sanghaji asszony is híres az ilyen beállításokról, van azonban egy film, amelyik egymagában is megszerzi neki a trófeát. Az Aranypolgár című filmről azt tartják, hogy valószínűleg a valaha készült legjobb amerikai film. Azt is mondják róla, hogy „a legtöbb plafonképet felvonultató film”, mert megszámlálhatatlan mennyiségben vannak benne alsó gépállású képsorok. Kane-t a teljes film során alulról fényképezik, ami hozzájárul ahhoz, hogy egy hatalomban tobzódó, féktelen ambíció portréját mutathassák be nekünk.
Van legalább egy jelenet, amelyben Lelandot Kane választási veresége után látjuk, és amely teljes egészében alsó gépállással van felvéve. Wellesnek azonban még a legextrémebb módon alsó gépállású felvételek sem voltak elégségesek. Elhíresült módon ténylegesen egy lyukat vágott a stúdió padlójába, hogy a kamera olyan mélyre merülhessen, hogy Welles megkaphassa a kívánt perspektívát.
Emelje videó- és filmprojektjeit új magaslatokba
Készítsen lenyűgöző tartalmakat különböző gépállásokkal és egyéb filmkészítési technikák beépítésével, és ismerje meg a filmvágás fortélyait ezekkel az egyedi tippekkel és trükkökkel.
Fedezze fel, mi mindenre képes az Adobe {{premiere}}.