FÉNYKÉPEZÉS
A JPEG és a RAW formátum közötti eltérések
A legtöbb modern digitális fényképezőgép JPEG-fájlokként vagy RAW-fájlokként fotózza és menti a képeket. Noha mindkét formátumnak megvannak a saját előnyei és hátrányai, a fotósoknak az igényeiknek leginkább megfelelő formátumot javasolt használniuk. Elsősorban azért, mert a döntés hatással lehet a szerkesztési folyamatra. A JPEG és a RAW formátum közötti különbségek megértése után kiválaszthatja a következő projektjéhez legjobban illő fájlformátumot.
https://main--cc--adobecom.hlx.page/cc-shared/fragments/seo-articles/get-started-notification-blade
Mit kell tudni a JPEG-fájlokról?
A Joint Photographic Experts Group (JPEG) formátumú fájlok veszteséges tömörítéssel készült raszteres fájlok, amelyek képtömörítés útján csökkentik a fájlméretet. A JPEG-fájlok a világ legkedveltebb és legelterjedtebb képformátumai közé tartoznak. A fotósok JPEG módban is fotózhatnak, a grafikai tervezők, illusztrátorok és más kreatív szakemberek pedig szerkeszthetik az ebben a formátumban mentett munkákat.
Mit kell tudni a RAW-fájlokról?
A RAW-fájlok a digitális fényképezőgépek vagy szkennerek érzékelői által rögzített összes tömörítetlen és feldolgozatlan képadatot tartalmazzák. A raszteres fájltípusok közé tartoznak, de veszteségmentes módon megőrzik a képminőséget. A RAW-fájlok nem képek, csupán mindenféle módosítás nélküli nyers képadatokat tartalmazó nagy méretű fájlok.
Miben különböznek a JPEG-fájlok és a RAW-fájlok?
Gyakran alakul ki vita a profi és az amatőr fotósok között arról, hogy JPEG vagy RAW formátumban célszerűbb-e fotózni. Habár több dologban is hasonló ez a két raszteres fájlformátum, mindkettőnek van néhány kulcsfontosságú előnye és hátránya is. Az alábbiakban megismerkedhet a JPEG-fájlok és a RAW-fájlok közötti különbségekkel.
Fájlméretek
Bármely JPEG-fájl és RAW-fájl között a méretük a legnagyobb különbség. A RAW-fájlok sokkal nagyobbak a JPEG-fájloknál (és az összes többi képfájlformátumnál).
Ez azért van így, mert a digitális fényképezőgépek érzékelői által rögzített összes nyers képadatot tartalmazzák teljes egészében tömörítetlenül. A filmes fényképezőgépek filmnegatívjához hasonlóan a RAW-fájlban ugyanúgy megtalálható az összes eredeti részlet, és a felhasználó dönti el, hogy mire használja őket.
Ennélfogva a RAW-fájlok ideális eszközei a nagy formátumú tartalommegosztásnak, például a hirdetőtábla méretűre nagyításnak. RAW formátumban fotózva emellett nagyobb kapacitású memóriakártyákra lesz szükség, és mivel hamar meg fognak telni, nem biztos, hogy annyi képet lehet készíteni, mint kisebb fájlméretben fotózva egyetlen kártyára.
A JPEG-fájlok méretüknél fogva sokkal könnyebben kezelhetők, hiszen tömörített adatokat tartalmaznak. JPEG módban fotózva a fényképezőgép képprocesszora tulajdonképpen már „elő is hívta” a képet. Kisebb méretüknek köszönhetően több fájl tárolható ugyanazon a helyen, legyen az fényképezőgép, számítógép vagy más tárolóeszköz.
Képminőség
A RAW formátumban történő fotózás fő előnye az, hogy az eredményül kapott kiváló minőségű fájlokból a lehető legjobb kép hozható létre szerkesztéssel. A fényképezőgép érzékelőin átjutó összes részlet rögzítése és tárolása azzal az előnnyel jár, hogy a RAW-fájlok dinamikatartománya nagyobb a JPEG-fájlokénál, és a színspektrumuk is sokkal szélesebb.
Ha alulexponál vagy túlexponál egy RAW-képet, a nagyobb dinamikatartomány miatt sokkal könnyebb korrigálni, továbbá az élesítésnek is szebb lesz az eredménye. Mivel a RAW-fájlok veszteségmentesek, feldolgozatlanok és tömörítetlenek, megtartják az eredeti kiváló minőségüket, és az átméretezés egyáltalán nem ront a felbontásukon.
Amikor a fényképezőgép JPEG-képpé tömörít egy RAW-fájlt, veszteséges képtömörítés történik. A tömörítéssel kisebb lesz ugyan a fájlméret, de a fénykép eredeti képadatainak és részleteinek egy része elveszik, ráadásul szemcséssé vagy pixelessé válhat a kép. Minden JPEG-fájl 8 bites, ezért a (12 bites vagy 16 bites) RAW-fájlokhoz képest kevesebb színt tudnak csak kezelni.
Szerkesztés és megosztás
Mielőtt megnyithatna és szerkeszthetne egy RAW-fájlt, feldolgozás útján JPEG, TIFF vagy más releváns formátumúvá kell alakítania. Számos szoftver (köztük az Adobe Photoshop Lightroom) képes RAW-fájlok feldolgozására, majd az eredményül kapott képek szerkesztésére és (például JPEG vagy PNG formátumba történő) exportálására. A kész példányon kívül az eredeti RAW-fájl is megmarad a benne lévő összes képadattal együtt.
A RAW-fájlok nagyon nagyok, ezért a megosztásuk nehézségekbe ütközhet. Azzal is számolni kell, hogy a címzettnek szüksége lesz egy megfelelő szoftverre a megnyitásukhoz. Emiatt sok ügyfél, nyomda és tervező előbb egy JPEG-fájlt kér inkább, amelyet könnyedén megnyithat és megnézhet.
A JPEG-fájlok a legelterjedtebb digitális fájlformátumok közé tartoznak, így rengeteg modern eszközön és szoftverben használhatók. Mivel raszteres fájlok, egyszerűen megnyithatók sok programban, valamint megoszthatók e-mailben, közösségi oldalakon és más csatornákon keresztül. A fő hátrányuk az, hogy a RAW-fájlokhoz képest rosszabb minőségűek, és kevesebb képadat áll rendelkezésre szerkesztéskor.
Sebesség
A JPEG-képek már feldolgozott fájlok, így gyorsan importálhatók a fényképezőgépről, és megnyithatók a szerkesztőprogramban, vagy közvetlenül elküldhetők másnak utófeldolgozás nélkül. A kisebb fájlméretük miatt gyorsan átvihetők másik eszközre, és fotózás közben sem okoznak lassulást a fényképezőgép működésében.
RAW-fájlok használatakor számításba kell venni, hogy mennyi ideig fog tartani a feldolgozásuk és a JPEG, PNG vagy TIFF formátumúvá alakításuk. Mindez azzal jár, hogy két változatot kell tárolni ugyanabból a képből, ehhez pedig több tárterület szükséges, illetve hosszabb ideig tart a biztonsági mentés és a fájlátvitel. A RAW módban fotózás a fényképezőgép lassulását okozhatja, és kisebb képkockasebességhez vezethet.