A filmkészítésben a szekond plán (MCU) úgy mutatja a szereplőt, hogy a képkivágás rögtön a feje fölött kezdődik, és közvetlenül a mellkasa alatt ér véget. A semleges beállításként használt szekond plán megmutatja a szereplő arckifejezését és testbeszédét, miközben a háttérből is látható marad valamennyi a képen.
A filmkészítő által az adott jelenethez választott kameraállás-típus nagyban befolyásolhatja azt, hogy milyen hatást gyakorol a jelenet a nézőre. A képen belüli történések megörökítésén túl minden beállítás kapcsolatokat teremt a szereplők között, illetve a szereplők és a környezetük között. A legtöbb jelenetnél fontos gondoskodni arról, hogy elég közel legyen a kamera ahhoz, hogy rögzíteni tudja az eseményeket és az érzelmeket, de ne legyen annyira közel, hogy azzal túlterhelje a nézőt.
Miután bemutatóbeállítást használva beállított egy jelenetet, totál plánt (más néven egész alakos plánt) használva a környezetük kontextusában ábrázolhatja a szereplőket. Ez a felvételtípus segít abban, hogy megértsék a nézők a szereplők térbeli és erőviszonyait. Az egész alakos felvételek kiválóan alkalmasak arra is, hogy mozgásban lévő testeket mutassanak be a környezetükben, ám ha a teljes történetet ilyen távolságból próbálja elmesélni, könnyen úgy érezhetik a nézők, mintha megfigyelőkamerával készült videót néznének.
Ha közelebb megyünk a szereplőhöz, a félalakos felvétel deréktól felfelé mutatja az illetőt. „Fele környezet, fele szereplő” – mondja Alicia J. Rose rendező és fotográfus. A néző érzékelheti a gesztusokat és az arckifejezéseket, miközben a háttérből is megmarad némi vizuális információ. Ez a beállítás jól használható testi humor filmezéséhez, illetve olyan pillanatokban, amikor fontos, hogy a néző egyszerre lássa a szereplőket és a körülöttük lévő teret. Beszélgetésekhez azonban még kissé távoli ez a kameraállás.
A plánméretskála másik végén a közeli és a szuperközeli beállítás található. Mindkettő kitölti a képkivágást a szereplő arcával. Ezek bensőséges és intenzív beállítások, amelyeket általában csak mértékkel alkalmaznak a filmkészítők. „A közelinél minden az adott személyről szól, vagyis rá összpontosítunk, látjuk a szemeit és belenézünk a lelkébe” – vélekedik Rose. A nagyon feszült vagy sorsfordító pillanatokban érdemes rázoomolni a szereplő arcára, vagy finoman ráközelíteni Steadicamet használva. Ha azonban túl sokáig tart a közeli, ráunhatnak a nézők.
A szekond plán a felvételtípusok arany középútja, mert pontosan a megfelelő távolságba helyezi a nézőt a szereplők arcától. Tökéletes választás olyan jelenetek megörökítéséhez, amelyekben emberek beszélnek a kamerához vagy egymáshoz, illetve más, viszonylag helyhez kötött tevékenységet végeznek. „A szekond plán félig bensőséges” – mondja Lisa Bolden operatőr és vágó. „Majdnem olyan, mint egy kellemes beszélgetés valakivel. A beszélgetéskor megszokott távolságba helyezi a nézőt” – fejti ki Bolden.
Szekond használatakor a néző még mindig érzékeli a teret, de a háttér már inkább textúraként jelenik meg. Ha illik a felvétel hangulatához, kis mélységélesség alkalmazásával álomszerű bokeheffektus hozható létre a háttérben.
Semlegessége miatt szemmagasságú kameraállásból szinte bármilyen jelenethez használható a szekond. „Ez az a plán, amelyben élünk, különösen párbeszédek esetén” – fogalmaz Bolden. „Akkor használom, amikor azt szeretném, hogy ellazuljon a néző, és érezze a jelenet folytonosságát.”
Kétalakos felvétel készítésekor (tehát amikor két szereplő látható a képkivágásban), valamint beszélgetés, vita vagy csókjelenet során jó szolgálatot tesz a szekond plán. Valójában a legtöbb klasszikus filmes csókjelenet szekond plánban történik.
Az ansnittben felvett jelenetek gyakran szekond plánok is egyben. Akár egy szereplő mögött marad a kamera, akár ellensnittes technikával váltogat a két szereplő között, ansnitt plánnal bevonható a néző a párbeszédbe. A kameraállás megváltoztatásával (például felülről vagy alulról véve a kamerába néző szereplőt) a szekond plán erőt vagy gyengeséget tud sugallni attól függően, hogy az egyik karakter a másik fölé magasodik-e.
A beállítás megtervezésekor vegye figyelembe az alábbi fontos szempontokat.
A tudatosan megtervezett világítás elengedhetetlen a jó felvételekhez, különösen akkor, ha a kamera egyszerre rögzíti a szereplőt és a hátteret. „Ügyeljünk arra, hogy megfelelő természetes fény álljon rendelkezésre, illetve hogy irányítani tudjuk a megvilágítást folyamatos világítással vagy olyan fénymódosítókkal, amelyek némi textúrát és mélységet kölcsönöznek a szereplő arcának” – mondja Rose. „Érdemes lehet kipróbálni a hárompontos világítást: egy főfényt, egy hajvilágító fényt és egy háttérfényt.”
A világos tónusú vagy a sötét tónusú megvilágítás alkalmazása attól függ, hogy milyen hangulatot szeretnénk teremteni. A világos tónusú megvilágítás erősen bevilágított, kis kontrasztú jeleneteket eredményez, ami ideális lehet könnyedebb narratív pillanatokhoz vagy reklámfilmekhez. A sötét tónusú megvilágítás jobban illik a filmes drámákhoz és a rejtélyes hangulathoz.
Mindenképpen távolodjon el a kamerától, és szánjon egy percet arra, hogy ellenőrzi a szereplők megjelenését. „Előfordul, hogy nincs a közelben stílustanácsadó, és egyedül vagyunk. Meg kell tehát győződnünk arról, hogy a megfelelő irányban állnak a szereplő fülbevalói, nincs összegabalyodva vagy összekócolódva a haja, illetve hogy egy vonalban vannak az inggallérjai” – mondja Rose.
Figyeljen a jelmezekkel, kellékekkel és frizurával kapcsolatos folytonossági hibákra is. A folytonossági hibák azok az apró tévedések, amelyek kizökkenthetik a nézőt az elmesélt történetből, mert a vágások közötti változások megtörik a folyamatos cselekmény érzetét. „Ha az egyik snittben üdítősdoboz van az illető egyik kezében, a következő snittben pedig már a másik kezében tartja a dobozt, a néző érzékeli ezt az ugrást” – fejti ki Bolden. Hacsak nem szándékos vágási ugrásról van szó, ezek a mozzanatok megingathatják a néző bizalmát a filmkészítőben és a történetében.
Legyen tudatos a háttér megválasztásakor. „Bizonyosodjunk meg arról, hogy érdekes a háttér, illetve hogy amikor a kamera elhomályosítja a szereplő mögötti részt, az esztétikus látványt nyújt és textúrát ad a beállításnak” – véli Rose. Ügyeljen viszont arra, hogy ne váljon túlságosan zsúfolttá a háttér. Ha túl sok minden történik a háttérben, elterelődhet a néző figyelme a központi cselekményről. Amennyiben pedig emberek is vannak a háttérben, legyen óvatos a statisztákkal, mert esetleg arra várnak, hogy felfedezze őket valaki.
A legjobb beállítások akkor születnek, ha tudatosan komponálja meg őket, ezért érdemes előre tervezni. Készítsen képes forgatókönyvet, majd a filmezés megkezdése előtt állítsa össze a snittlistát. Gondolja végig, hogy mit szeretne elérni a szekond plánnal, és hogy milyen szerepet játszhat a kameramozgás vagy a háttér kialakítása a nézők elbűvölésében.
Ezenkívül természetesen vegye figyelembe a képkivágás esztétikai értékét is. „Ettől függetlenül a szereplő mögötti kompozíciónak (még ha nem is az van a fókuszban) azzá kell válnia, ami szép képkivágást eredményez” – mondja Rose.
A portréobjektívek (például a 24–70 mm-esek) jól használhatók szekond plánokhoz. „Közel lehet velük menni, de közepes távolságból sokkal jobb szolgálatot tesznek” – véli Bolden. „Tiszta és éles a képük.”
A zoomobjektív abban is segíthet, hogy legyen némi távolság a szereplőtől, aki így kényelmesebben érezheti magát. „Ha ezt a beállítást szeretném, valószínűleg legalább másfél-két méterre leszek a szereplőtől, és az objektívvel kompenzálom a távolságot, ahogyan szükséges” – emeli ki Bolden. „Hagyok némi teret a szereplőnek, hogy ne legyen túl bensőséges a beállítás.”
Az utómunka közben kiderülhet, hogy az egyik szekond plán nem sikerült jól, vagy hogy jobban tetszik egy másik felvétel, amely eltérő plánméretben készült. Ilyen esetekben videószerkesztő szoftverrel (például az Adobe Premiere használatával) ránagyíthat a szereplők egyikére.
Ha nagyobb felbontásban (például 4K-ban vagy 5K-ban) rögzíti a videót, lehetősége van ránagyítani a szekond plánra vagy a közelire anélkül, hogy észrevehető mértékben romlana a videóminőség. „Ha egyedül dolgozunk, vagy csak egy kameránk van, akkor ez kulcsfontosságú. Egyetlen felvétel készül, de mégis elkészíthetők a közelik és a szekond plánok. Ez roppant hasznos volt nekem, afféle magányos farkas filmesként” – emeli ki Bolden.
Akár egyedül dolgozik, akár stábbal, akár játékfilmeken, akár reklámokon, újra és újra elő fog kerülni a szekond plán. Annyi a dolga csupán, hogy szem előtt tartja a fenti tippeket, így elkészítheti azt a felvételt, amelyre szüksége van a mondanivalója közléséhez.
Based on your location, we think you may prefer the United States website, where you'll get regional content, offerings, and pricing.
