Minden 3D objektumot különféle textúrarétegek borítanak. A textúrák lehetnek egyszerű ismétlődő mintázatok, de akár az adott 3D modellhez készített egyedi képek is, amelyek az egyszerű alakzatokat és jeleneteket fotórealisztikus, hangulatos karakterekké és környezetekké alakítják.
A 3D anyagok lehetnek egyszínűek, de lehetnek egy adott anyag – például fű, kavics vagy kő – összetettebb szimulációi is. A 3D anyagban található adatok jellemzően olyan információkat tartalmaznak, mint a szín vagy színkombináció, a fényvisszaverő képesség vagy az átlátszatlanság és áttetszőség mértéke.
A 3D textúrázás során textúrákat adnak hozzá egy 3D objektumhoz. Ennek részei: a textúrák létrehozása (akár fotók alapján, akár teljesen újként), a textúrák alkalmazása a 3D objektumokra, a jelenet megvilágítása és a végleges részletek alkalmazása.
3D textúrázási módszerek
A textúrák létrehozásához három különböző módszert lehet használni. A textúrák megrajzolhatók kézzel, létrehozhatók valós anyagok beszkennelésével és a szkennelt anyag átalakításával, illetve elkészíthetők számítógépes algoritmusokkal is – ez utóbbi az úgynevezett procedurális generálás. Az alkotók gyakran a három módszer kombinációját használják.
A textúrák kézi létrehozása nagyfokú kreatív szabadságot biztosít. Saját textúra létrehozásával egyéni mintákat készíthet, vagy olyan részleteket is hozzáadhat, mint például a karcolások vagy kopások. Ezzel a módszerrel valóban saját stílust alakíthat ki – például egy egyedi stílusú, rajzfilmes grafikájú videojáték textúráinak létrehozásához. Egy olyan alkalmazással, mint az Adobe Substance 3D Painter, az egyedi 3D objektumok összes textúrája felett teljes kontrollt gyakorolhat.
A textúrák ilyen módon történő megfestése és létrehozása azonban munkaigényes lehet – különösen a nagyon részletes felületek esetében –, és hosszú időbe telhet a valósághű hatás elérése. Ilyenkor hasznos módszer lehet a textúrák procedurális generálása. A procedurális textúrázás során intelligens algoritmusok végzik el a textúrázás időigényes vagy nehéz feladatait. Például egy textúrázó alkalmazás képes a geometria alakja és tájolása alapján kavicsokat „szórni” a repedésekbe, vagy apró karcolások elhelyezésével és a színek kifakításával hihetőbbé tenni az eróziónak kitett élek megjelenését. Minden Substance 3D-alkalmazás támogatja ezeket az intelligens eljárásokat, de a Substance 3D Designer biztosítja a legtöbb lehetőséget a teljesen új textúrák létrehozásához.
Azonban még a procedurális eljárásoknak is megvannak a maguk korlátai, ha valóságos anyagokat szeretnénk pontosan reprodukálni. Ezen segít a felületek „szkennelése”, ami lényegében képet rögzít egy adott felületről. Ez lehet egy egyszerű fénykép, amelyet a telefonjával készített, de használhat csúcstechnológiás felületmérő gépet is. A beszkennelt kép használatával egy minden szükséges információt tartalmazó virtuális anyagot hozhat létre a textúrázási projektjeihez. Éppen erre való a Substance 3D Sampler, amellyel néhány lépésben digitális anyaggá alakíthatja át a lefényképezett anyagokat.
A textúráknak két fő típusa létezik: a mozaikolható textúrák és az egyedi textúrák. Az egyedi textúrát egy adott modellhez vagy felülethez hozzák létre – ez lényegében egy „formára szabott” textúra, amely máshol nem használható. A mozaikolható textúra ezzel szemben bármely sík felületre alkalmazható. Szükség esetén némi időráfordítással egy ilyen anyag szegélyei elrejthetők, lehetővé téve a 3D művész számára, hogy mozaikhoz hasonlóan használja a textúrát, így egy viszonylag kis textúra nagyon nagy felületeket fedhet le.